A hajhullás és az ösztrogén dominancia

A hajunk mennyisége és minősége számtalan tényezőtől függ. A hajhullás örökletes tényezőkön is múlhat, de magát a kopaszodást nem lehet örökölni, csak a hajlamot. A hajhullás legtöbbször csak átmeneti, időszakos terhelés, betegség, gyulladás vagy vitaminhiány következménye.

A hajhullás okai

Alapvetően öt eredet különböztethető meg:

• tápanyaghiányhoz kapcsolható,
• mérgezéses/terheléses,
• nem autoimmun gyulladáshoz köthető,
• autoimmun eredetű,
• hormonális okok.

1. A hajhullás egyik leggyakoribb oka a tápanyag hiány.
   Ezt okozhatja egyszerűen a nem megfelelő tápanyag bevitel vagy a vékonybél felszívódási zavara is.
   
2. Külső és belső terhelés-mérgezés esetén az évek alatt a szervezetben, a fejbőrben felhalmozódó vegyi anyagokra kell leginkább gondolni, amelyek bejutnak a hajhagymákba.
3. A nem autoimmun gyulladáshoz köthető hajhullás alapja a szervezetben megbúvó gyulladásos góc, amelyet sokszor nem egyszerű kimutatni. Góckutatás szükséges hozzá, melynek egyik legátfogóbb és leggyorsabb vizsgálata az infravizsgálat, azaz a hőtérkép.
4. Az autoimmun betegséget legbiztosabban a vérben jelenlevő antinukleáris antitestek (ANA, ENA) jelenléte mutatja meg. Leginkább foltos hajvesztést okozhat.
5. Az ösztrogén dominancia esetén a petefészek funkciója nem megfelelő és ezáltal felborul az addig egyensúlyban lévő ösztrogén és progeszteron hormonok aránya, azaz relatív ösztrogén többlet, ösztrogén dominancia alakul ki.
   Premenopauzában – 40-50 éves kor között – a petefészkek fokozódó leállása miatt egyre kevesebb ösztrogént és progeszteront termel, de sajnos nem azonos mértékben csökken ezen hormonok termelése. Mivel a progeszteron termelés csökken hamarabb és nagyobb mértékben, ezáltal ebben az életperiódusban is kisebb-nagyobb ösztrogén dominanciával lehet számolni. Előjelzője lehet ennek a folyamatnak a hajszálak elvékonyodása, a haj jelentős megritkulása.

A menopauza állapotában a petefészek leáll, a méh megpihen. A menopauza egy hormonálisan egyensúlyban lévő testben szinte észrevétlenül zajlik, míg egy ösztrogén túltengéses szervezetben a következő tüneteket produkálhatja:

• • alhas megnagyobbodása,
  • szorulás,
  • ciszta,
  • vérrögképződés,
  • szorongás, ingerlékenység,
  • krónikus fáradtság,
  • sírhatnék érzés, magányosság, haszontalanság érzése,
  • hőhullámok,
  • mióma,
  • súlygyarapodás,
  • ízületi fájdalmak,
  • arc kiszőrösödése,
  • pajzsmirigy-alulműködés,
  • bőrszárazság,
  • májfoltok,
  • hajhullás, fejtetői kopaszodás, erős hajritkulás.

Egyértelműen oda kell figyelnünk az árulkodó jelekre, mert ezek sok esetben csak tünetei a szervezetünkben lévő hiánynak vagy betegségnek. Minden esetben a kiváltó okot kell kezelni, hogy az okozat is megszűnjön.