MIÓMA / MYOMA

Mióma / myoma

A mióma / myoma (másnéven: méhizom-daganat, leiomyoma uteri, jóindulatú méhdaganat) a méhizomfal jóindulatú daganatos betegsége, a női szervezet leggyakoribb tumora.

A méhizom-daganat tokkal körülvett jóindulatú, de szinte végtelen növekedésre képes daganata, mely háromféleképpen helyezkedhet el a méhen belül.

A szubszerózus forma a méh hashártya-borítéka alatt, a méh felszínén, az intramurális forma a méh falában, a szubmukózus forma pedig a méhnyálkahártya alatt helyezkedik el. A szubszerózus forma kikocsányosodhat, vérellátást kaphat a hashártyából, leválhat a méh faláról is. A daganat az esetek többségében csoportosan fordul elő.

A mióma kialakulásában jelenlegi ismereteink szerint elsődlegesen hormonális okok játszanak szerepet. Erre utal az a tény, hogy késői változókorban, a petefészkek eltávolításával vagy mesterséges változókor gyógyszeres előidézésével (Gn-RH analóg gyógyszerek adásával, bár ez ma már a kellemetlen mellékhatások miatt háttérbe szorul) a mióma visszafejlődik. Okát illetően számos teória látott napvilágot. Ezek közül a legvalószínűbb, hogy megtartott tüszőérés mellett rendszeresen elmaradó tüszőrepedés és sárgatestfázis (“folliculus persistens”) okozza azt a hormonális hátteret, amely elősegíti a méhizom daganat kifejlődését. Ilyenkor a szervezetben csak sejtosztódást serkentő tüszőhormonok (ösztrogének) termelődnek, de sárgatesthormon (progeszteron) nem. Így az ösztrogének sejtosztódást serkentő hatása fékezetlenül érvényesül a méhizomzaton, a méhnyálkahártyán és az emlőmirigyeken. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy mióma mellett sokkal gyakoribbak a fokozott sejtosztódás miatt kialakuló betegségek is, a méhnyálkahártya túltengése (hiperplázia) és rákos elfajulása, az emlő fibrocisztás megbetegedése (masztopátia). Erre utal az is, hogy a beteg kisebb mióma esetén is gyakran vérzészavarokkal küszködik, meddő. A progeszteron mióma-ellenes hatását igazolják azok a tények, hogy a myomák terhesség alatt visszafejlődhetnek, és méretük sárgatesthormon kezelésre csökken. (Itt megjegyezzük, hogy csak a természetes progeszteronnak van mióma méret csökkentő hatása, és az is sajnos függ a mióma méretétől. A szintetikus (gyógyszeres) progeszteronnak inkább mióma növelő hatása van.)

Milyen tüneteket okozhat?

A myomás betegek 8-10%-a teljesen tünetmentes. A panaszok egy része a myomát kiváltó hormonális egyensúly felborulásának a következménye. Ezek a következők lehetnek:

• Elhúzódó, alvadékos, fájdalmas havivérzések (hypermenorrhoea, dysmenorrhoea)
• Vérzéskimaradás
• A havivérzés közeledtével fokozódó emlőfeszülés
• Ismétlődő korai vetélések vagy meddőség

Más tünetek a daganat által okozott térszűkítő folyamat rovására írhatók:

• Vizeletelfolyási akadályok
• Vizelési panaszok (gyakori vizelési inger, tökéletlen hólyagürülés, stb.)
• Székletürítés nehézségei
• Ismétlődő húgyúti fertőzések (pl. hólyaghurut, vesemedence-gyulladás)

Ezek mellett, különösen szubmukózus myomák esetén gyakori a késői vetélés, koraszülés, idő előtti lepényleválás, méhlepény-elégtelenség. Szülési szövődményként elégtelen fájástevékenység , a méh szülést követő összehúzódási képtelensége (atonia uteri), mely akár életveszélyes mennyiségű vérveszteséget is okozhat.

Kivizsgálás

A miómák kivizsgálásában a vezető szerepet a hüvelyi ultrahang vizsgálat képezi, amely során a pontos elhelyezkedése – ezáltal a panaszokban betöltött szerepének a megítélése -, a göbök száma, mérete, vérellátása pontosan megítélhető.

Mindezen adatok szükségesek a kezelés korrekt megválasztásához.

Kezelés

A mióma kezelésében indokolatlanul gyakran végeznek műtétet. Műtétre lehet viszont szükség:

• jelentős méretű (férfiökölnyi) mióma
• rosszindulatú elfajulás (méhizom-szarkóma) gyanúja esetén (ez az összes eset kevesebb, mint 1%-a)
• környező szervek összenyomását okozó daganat
• más módon nem kezelhető tünetek, különösen rendszertelen és erős vérzések, fájdalom esetén.

Műtét

• A műtét lehet a méh teljes eltávolítása (hysterectomia totalis) a petefészkek meghagyásával vagy eltávolításával.
• Lehet a méh hüvely feletti részének csonkolása (Chrobak-műtét). Ilyenkor, az esetek 1-2%-ában csonk-karcinóma kialakulásával is számolni kell.
• Méhmegtartó műtét: Amennyiben csak egy jól megközelíthető daganatot mutatunk ki és fontos a fogamzóképesség megőrzése, a daganat izolált eltávolítása (enukleáció) jön szóba.

Nincs mióma/myoma ösztrogén dominancia nélkül!

A hormonális kivizsgálás minden esetben elengedhetetlen, független attól, hogy kell-e valakinek operálni a miómáját vagy sem. Az egyik ok, hogy a hormonrendszer rendbetétele nélkül a mióma ki fog újulni, a másik ok, hogy a miómát kiváltó hormonális eltérések érinteni fogják az az emlőmirigyeket és petefészkeket is. A myomát kiváltó cikluszavar fibrocisztás emlőbetegséget és petefészek betegséget okozhat, mely 2-5%-ban rákká fajulhat. A méh eltávolítása tehát nem teszi feleslegessé a hormonális egyensúly helyreállítását és a rendszeres rákszűrő vizsgálatokon való megjelenést.

Az alkalmazott kezelést megelőzően elsődleges a progeszteron/ösztrogén arány meghatározása és ezen eredmény függvényében további nőgyógyászati és endokrinológia hormonok kivizsgálása. A hormonok vizsgálatának időpontja az adott személy ciklusától függ és soha nem a laboreredményen kapott referencia érték alapján határozzuk meg, hogy egy hormon jó vagy rossz, minden esetben azok arányát, egymásra gyakorolt hatását kell nézni.

E módszerekről és az alkalmazás lehetőségéről személyesen kaphat felvilágosítást – előzetes időpontegyeztetés (+36 70/23 89 689) alapján.

A természetes progeszteron tartalmú készítménnyel kapcsolatos fontos tudnivalókról a következő weboldalon olvashat: www.womenscream.com