A hormonok a szervezet kémiai hírvivői. Az endokrin és egyéb mirigyekben előállított hormonok és vegyi anyagok a véráramba kerülnek, befolyásolva ezzel a szövetek és szervek működését. Segítenek a szervezet számos életfunkciójában, köztük az anyagcserében és a szaporodásban is.
Ha a hormonális egyensúly felborul, akkor túl sok vagy túl kevés van egy bizonyos hormonból, és ezek egymásra is hatást gyakorolva már a hormonrendszer egyensúlytalanságához vezetnek.Gondoljunk csak arra az elég egyszerű határmechanizmusra, hogy mi történik olyankor, ha fokozott stressznek vagyunk kitéve. A stressz következtében a mellékvesénk védeni kezd bennünket, elkezd fokozott mértékben kortizolt termelni, de ehhez a fokozott kortizol termeléshez progeszteronra van szüksége, így elvonja szervezetünktől a progeszteron hormont. Ha ez az állapot gyakori vagy folyamatosan fennáll, annyi progeszteron vonódik el a szervezetből, hogy az ösztrogén teljesen mindegy, hogy mennyi, arányaiban biztosan túlsúlyba kerül a progeszteronhoz képest. Ez az egyensúlytalanság (ezt hívjuk ösztrogén dominanciának) azonban más hormonok termelődésére is hatást gyakorol és már készen is van egy hormonális felborulás, amit pl. a stressz váltott ki. Ezért mondjuk, hogy a laboreredményekben megadott referencia tartomány alapján nem lehet meghatározni azt egy hormonról, hogy az jó vagy rossz, mindig és minden esetben azok arányairól, egymásra gyakorolt hatásáról kell beszélni. Még a kis változások is nagyon komoly hatást gyakorolhatnak szervezetünkre, az egész emberi testre.
Gondoljunk úgy a hormonokra, mint egy tortarecept. Ha túl sok vagy túl kevés az egyik összetevőből, az befolyásolja a végterméket. Míg egyes hormonszintek az életünk során ingadoznak és változásaik csak a természetes öregedés következményei, úgy más típusú változások következnek be, amikor az endokrin mirigyek rosszul kapják a „receptet”.
A hormonrendszer minden egyes tagja valamilyen módon befolyásolja a többi hormon szabályozását is, így soha nem tisztán ösztrogén-progeszteron arányról beszélünk még nőgyógyászati betegségek esetén sem, hanem össz-hormonrendszeri zavarról.
A hormonális eltérések kivizsgálása a progeszteron/ösztrogén arány meghatározása mellett egyéb nőgyógyászati és endokrinológiai hormonok vizsgálatát jelenti, melyek mind szükségesek ahhoz, hogy valós ösztrogén dominancia tényék kijelenthessük. Nagyon fontos, hogy mindig a hormonok egymáshoz viszonyított arányát nézzük, soha nem referencia értéket, ami a laboreredményen van.
A hormonális eltérések kezeléséhez pontos hormonrendszeri kivizsgálás után egyénre szabott kezelési stratégiát kell felállítani. A kezelésnek összetettnek kell lenni, beleértve a női hormonok, szükség szerint a pajzsmirigy hormonok, a mellékvese funkció és az inzulin háztartás esetleges eltéréseinek a helyreállítását.