A WHO 2016-ban már deklarálta az egészséges életmód és a betegségmegelőzés egyik legfőbb alappilléreként az optimális testtömeg megtartását.
A nők egy része számára a pluszkilókkal szembeni küzdelem hormonális okokra vezethető vissza, tehát így a probléma megoldása összetettebb.
A túlsúly és az elhízás a testzsír olyan mértékű, abnormális vagy túlzott felszaporodása, amely már az egészséget is károsítja. Testsúlyunk minősítésére a testtömegindex (BMI) kiszámítása az egyik legelterjedtebb és legegyszerűbb módszer. A formula a testmagasság alapján határozza meg, hogy az adott egyén súlya az egészséges tartományba esik-e. Ehhez csupán testtömegünk kilogrammban kifejezett értékét kell elosztani a méterben mért magasság négyzetével. Az egészséges testtömegindex 18 és 25 közé esik, míg 25 és 30 között túlsúlyról, 30 felett elhízásról beszélünk.
Meg kell említeni, hogy a súlyfelesleg megléte nem esztétikai szempontból kerülendő (ez mindenki saját döntése), hanem a súlyos egészségügyi kockázat miatt. A többi között jelentősen fokozza olyan krónikus betegségek kialakulásának veszélyét, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a stroke, a 2-es típusú diabétesz, bizonyos rosszindulatú daganatok, nőgyógyászati és szexuális problémák, az alvási apnoé vagy éppen a porckopás. A WHO becslései szerint az elhízottság előfordulása közel megháromszorozódott az elmúlt négy évtizedben, ezáltal mára mintegy 560 millió elhízott felnőtt él a világban, míg a túlsúlyosokat is beleszámolva közel 2 milliárd főről van szó. Az 5 és 19 év közötti korosztályban pedig több mint 340 millió gyermeket és serdülőt érint a probléma.
A WHO megállapításai szerint a súlygyarapodás leggyakoribb oka a kelleténél tartósan magasabb kalóriabevitel, valamint a túlzottan alacsony fizikai aktivitás. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a probléma valójában nem ilyen egyszerű. SŐT! Valójában sokrétű, hiszen számos egyéb tényező is befolyásolhatja, hogy mennyire sikerül kontroll alatt tartani a súlyunkat. Figyelembe kell venni környezeti és szociális tényezőket, pszichés tényezőket, nem is beszélve az öröklött genetikai adottságokról.
Összességében elmondható, hogy az elhízás alapvetően nem egy jellemhiba, akaratgyengeség eredménye: sokkal inkább egy krónikus, kezelést igénylő betegségként célszerű gondolkodni róla. Annál is inkább, mert olykor jelentkezhet más betegségek tüneteként is.
Igen gyakran hormonális zavarok játszanak közre, ha valaki hiábavaló küzdelmet folytat a felszaporodó kilókkal. Ilyenkor mindenképpen fontos tehát szakemberrel konzultálni, aki a többi között néhány alapvető laboratóriumi vizsgálattal segíthet beazonosítani a probléma gyökerét, felismerve akár egy mindaddig rejtve maradt kórfolyamatot.